Néhány gondolat a dimenziókról – avagy mindig vásárolj tudatosan

Néhány gondolat a dimenziókról – avagy mindig vásárolj tudatosan

Ahogyan a bárpultnál kért „egy sör” is lehet akár kis üveg vagy éppen nagy, pohár vagy korsó, sőt egy kis trükkel adott poháron belül is lehet magasabb a hab aránya, úgy gondoljunk csak bele, mekkora különbség lehet két tekercs sztreccsfólia vagy éppen ragasztószalag között is.

Hogy miért is tartom ezt olyan fontosnak, hogy egy külön bejegyzésben foglalkozzak vele? A fent említett két termékcsoporton ez nagyon könnyen szemléltethető.

 

Sztreccsfólia

Fontos tudni, hogy a sztreccsfólia gyártása, az extrudálás tömeg alapon történik. Ennek oka, hogy a fóliagyártás alapanyagát, a rezint granulált formában állítják elő. Azonban gondoljunk csak bele, hogy alapszintű fizikai ismeretek nélkül mit mond nekünk az, hogy egy kg fólia. Mit tudok becsomagolni egy kg fóliával? Ugye, hogy nincs sok értelme? Ha azonban ismerjük ennek az egységnyi fóliának a vastagságát, a sűrűségét esetleg a szélességet, egy kis matekkal máris kiszámolható a hossza. Rögtön látható, hogy az adott kerületű rögzítendő rakatból ez hányhoz lesz elég.

 

Hogy mégis miért a  felhasználás szempontjából teljesen irreleváns tömeg a sztreccsfóliák elsőszámú attribútuma? Gyártás, szállítás és nagykereskedelem szempontjából még ugyan megvannak az előnyei, de mi most vizsgáljuk felhasználás szempontjából. Legyegyszerűbben három példatermékkel lehet bemutatni, mekkora különbségek is lehetnek.

 

Vegyünk egy nettó 2,2 kg-os 17 mikronos, egy nettó 2,2 kg-os 23 mikronos és egy bruttó (itt a cséve tömegét is beleszámítjuk) 2,2 kg-os 30 mikronos, egyaránt 500 mm széles, kézi változatot. Ezek amúgy is igen elterjedtek. Az első verziónál 281, a másodiknál 207 míg a harmadiknál mindössze 115 méter fóliát kapunk. Mondhatjuk mindegyikre, hogy „egy tekercs”? Hát persze, de a különbség óriási.

 

A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy egy 1,4 méter magas, kétszer átsztreccselt EUR rakatból több, mint hattal tudunk többet becsomagolni az első változattal, mint az utolsóval. Ugye, hogy nem mindegy? Mindig nézd meg, hogy pontosan mit kapsz a pénzedért.

 

Ragasztószalag

Ugyan egy kicsit összetettebb termék, de talán itt egy fokkal mégis egyszerűbb a dolgunk. A különböző ragasztók és alapfóliák vizsgáltalával most ne foglalkozzunk, mert az bőven megér egy külön bejegyzést, fókuszáljunk csak ezen írás címére, a dimenziókra. Kezdjük a szélességgel. Az 50 mm-es szalagokat lassan teljesen felváltják a 48 mm-esek. Általános felhasználásnál nincs nagy jelentősége a 2 mm-rel kisebb szélességnek, de azért jó, ha szem előtt tartjuk, hogy pontosan 4%-kal kapunk kevesebb terméket. A sör habja – hogy maradjunk a nyitó párhuzamnál – azonban mégsem ez, hanem a hosszúság. Itt már elég nagy kavarodás van a piacon.

 

Tekintsük most referenciának a 66 m-es hosszt.

 

Ehhez képest elérhetőek az alábbi változatok is: 60 m, 54 m, 66 (?), 60 (?). Az első kettő még értelmezhető, de az utóbbi kettőnél a mértékegység megjelölésének hiánya megnehezíti a dolgunkat.

Sajnos ezeknek az eseteknek a túlnyomó többségében a meg nem jelölt mértékegység yardot, egy yard pedig mindössze 0,9144 métert jelent. Számoljunk csak...