Milyen ragasztószalag való hűtőházi használatra?

Milyen ragasztószalag való hűtőházi használatra?

Ez a téma sokszor felmerül vevőinknél, sőt biztosak vagyunk benne, hogy más szállítók vevőinél is. Azt már korábban megtárgyaltuk, hogy mik az alapvető különbségek a csomagolóiparban használatos ragasztószalagok között. Kevés adat érhető el azonban arról, hogy hogyan viselkednek a különböző ragasztószalagok a környezeti hőmérséklet függvényében.

 

 

A ragasztószalag mechanikai tulajdonságainak változásai

A ragasztószalagot felépítő komponensekből a környezeti hőmérséklet a hatását a két fő komponensen fejti ki, melyek a hordozó és a ragasztóréteg. A ragasztószalag funkcionális működését, mely szerint a ragasztóréteg nyomás kifejtésére különböző felületekhez képes tapadni, a hordozóréteg pedig tart, az biztosítja, hogy a használati hőmérséklettartományban a két anyag két különböző állapotban van. Ezért fontos tudni, hogy mi is az általunk használni kívánt ragasztószalag használati hőmérséklettartománya.

 

Általánosságban a magas hőmérséklet nem szokott gondot okozni, bár ha rászánunk egy percet és belegondolunk, akkor pont itt láthatjuk be, hogy például poliproplén esetén 130°C körüli hőmérséklet a hordozónak éppúgy gondot okozna, ahogy a bizonyos ragasztórétegnek a -10°C. Egyszerűen ugyanúgy elkezdeni folyni, mint ahogy a ragasztóréteg alacsony hőmérsékleten üvegesedni.

 

Tehát a két fő tulajdonság, mely úgy változhat a hőmérséklet hatására, hogy a ragasztószalagunk kívánatos funkcióját negatívan befolyásolja az elaszticitás és a viszkozitás.

 

 

A fenti ábrát nézve például láthatjuk, hogy a hagyományos akril ragasztó normális használati hőmérséklettartományának alsó határértéke 0°C. Ezen hőmérséklet alatt a fenti két tulajdonság változása kedvezőtlenül befolyásolja a használatot.

 

Lehetséges megoldások

A fenti ábrából az is kiderül, hogy egyes ragasztószalagok esetében más és más a használati hőmérséklettartomány szélessége.

 

A ragasztóanyagok adalékolásA

Ezzel a módszerrel meg tudjuk változtatni a használati hőmérséklettartományt, azonban, ahogy a fenti ábrán is láthatjuk, a tartományt nem szélesítjük, csak eltoljuk a kívánt hatás elérésének megfelelően. 

Ez esetben fajlagos eredményt érhetünk el, tehát azonos mennyiség felhasználása mellett érjük el ugyanezt az eredményt.