Akril vagy hotmelt?

Akril vagy hotmelt?

Amikor dobozzáró ragasztószalagot keresünk, általában a két legelterjedtebb változattal, az akrillal és a hotmelttel találkozunk. A két típus között igen nagy a különbség, ezért ha nem tudjuk pontosan, melyik felel meg  felhasználásunknak, jelentős pluszköltség merülhet fel a hibás választás következményeképp.

 

Mivel kínálunk mind akril mind pedig hotmelt szalagot, ezért sem rá- sem pedig lebeszélni nem szeretnénk az egyik vagy éppen a másik változatra, ellenben minden segítséget megadunk, hogy a helyes választással költséget és folyamatot optimalizálhass.

 

Először is nézzük meg a két típus alapvető tulajdonságait:

 

Hot Melt

Lényegesen jobb tapadással bír bármely felületen (beleértve a kartont is)

Optimális hőmérséklettartomány: 5-50 ⁰C

Magasabb nyírási teljesítmény

Jobb teljesítmény dobozzáró gépen való felhasználás esetén a könnyebb letekerhetőség miatt (erről később még bővebben beszélünk)

 

Ezek után jogosan merülhet fel, hogy mi az akril szalagok létjogosultsága. Van azonban néhány felhasználási terület, ahol mégis ez a jó választás.

 

Akril

Kedvezőbb az ára –  általában ez a legnyomósabb érv az akril szalagok melett

Optimális hőmérséklettartomány: 0-65 ⁰C

Jobb oxidációs ellenállás, ami azt jelenti, hogy átlátszó marad, nem öregszik és sárgul napsugárzás és egyéb behatások következtében. Ez akkor lehet előnyös, ha jó minőségű, igényes kivitelű, esetleg polcra is kikerülő nyomatot fed.

 

A köztudatban él néhány tévhit a ragasztószalagokkal kapcsolatban, amit mindenképpen szeretnénk eloszlatni. Nézzük, melyek ezek:

 

Tévhit 1.

„Az akril szalagot nehezebb lehúzni a tekercsről, ezért ez az erősebb.”

Igazság

Valójában pont az ellenkezője igaz. A hotmelt ragasztó lényegesen erősebb, ezért a szalag hátsó, nem ragadó oldalát egy speciális, lehúzást könnyítő eljárással kezelik. Ezért lehet a hotmelt szalagot könnyebben lehúzni és ezért ajánlott dobozzáró gépen való alkalmazásra. Az akril szalagot a nehezebb lehúzhatóság következtében gyakran túlhuzzák a gépen, ezáltal csökken a tapadása és fellép a gyakori „felkunkorodás jelenség” . Ezt a jelenséget legkönyebben úgy érthetjük meg, ha egy gumiszalagra gondolunk, amely mindig a kiindulási állapotába igyekszik visszatérni. A ragasztószalag is így működik és kiindulási állapota a felcsévélt.

 

Tévhit 2.

„Az úgynevezett „Fiber Pull Test” a megfelelő módszer a ragasztószalagok tesztelésére.”

Igazság

A „Fiber Pull Test”  nem jár megfelelő eredménnyel, amennyiben idő előtt feltépjük a szalagot. Ennek oka, hogy a hotmelt ragasztó mélyen a karton rostjai közé jutva fejti ki maximális hatékonyságát. Habár azonnal ragad, de a csak néhány perc múlva éri el a végleges erősségét. Ezt feltétlenül vegyük figyelembe teszteléskor!